A 70-es években a családi házak homlokzatának igazán semmilyen különleges követelménynek nem kellett megfelelni. Talán csak annak, hogy a rendelkezésre álló kőporos felületképzés kicsit más legyen, mint a szomszédé.
A 90-es évek végén aztán megjelentek a homlokzatszigetelő rendszerek, és velük együtt a több száz elérhető homlokzati szín is. Valljuk be, hogy az átlag családi házas építtető a megjelenésre koncentrált: milyen szín, esetleg milyen burkolat legyen az épületen. Pedig egy homlokzatnak az esztétikán túl számos funkciója is van: hőszigetel, véd az időjárástól, a tűztől, zajoktól és a külső behatásoktól.
Az épületek külső megjelenését tekintve a szerkezetet (téglát vagy betonfalat és hőszigetelést) eltakaró ún. felületképzés a vakolton jócskán túlmutat. Egyre közkedveltebbek az ún. szerelt szerkezetek, hétköznapi megfogalmazással élve burkolatok. Gyakori, hogy a korábban a tetőn látott, megszokott anyag a homlokzatra kúszik, vagy fordítva. Ez az egyre népszerűbb ún. átforduló tető vagy átforduló homlokzat. Egy biztos: ezzel a homlokzatképzési móddal különleges látványvilágot, egyedi felületi struktúrát kapunk, mindemellett hosszú távon az épület gazdaságos működését is szolgáljuk. Bátran nyúlhatunk az évszázados múltra visszatekintő kerámia vagy szálcement anyaghoz, amely színben és felületben egyaránt változatosságot kínál. Korábban talán ipari megjelenés képe társult a fémmel burkolt homlokzathoz, tetőhöz, mára családi házon a fémek is trendi megoldássá váltak.
A szálcement, a fém és a kerámia homlokzatburkolat fontos előnye, hogy általában jól ellenállnak mindenféle időjárási behatásnak, fagyásnak, olvadásnak, forróságnak, intenzív esőzésnek, szélnek, nem korhadnak vagy gombásodnak. Felületükről a por és a levegő szennyezettségéből adódó kosz vízzel és szivaccsal általában egyszerűen eltávolítható.
Szép is, jó is
Tekintsük át, hogy a szépségen túl milyen előnyeit élvezhetjük a szerelt homlokzatburkolatoknak!
A szálcement a régen használt pala, modern, környezetbarát, és rosszhírű elődjével ellentétben semmiféle káros anyagot nem tartalmazó elegáns, vékony változata. Ennek, és a kerámia burkolatoknak a gyártása ugyan kifejezetten nagy múltra tekint vissza, ezek az évtizedes innovációnak köszönhetőn teljesen mai anyagok, a kortárs építészet kedvelt eszközei, felhasználásuk pedig reneszánszát éli. Az ún. átforduló homlokzatú épületek esztétikája, ahol tetőfedés anyaga a homlokzaton folytatódik, vagy fordítva, nem megkérdőjelezhető. Ez pedig az egyre fontosabb környezettudatossággal is párosul. Utóbbinak kézenfekvő eleme a hosszú élettartama alatti csekély karbantartási igény. Ami azonban kevésbé ismert, az az ezekkel az anyagokkal készülő ún. átszellőztetett homlokzat az épület energiafelhasználására gyakorolt hatása. A lényeg röviden, hogy az épület tartószerkezeti feladatait ellátó falazatára (téglára, betonra) egy ún. konzolrendszer segítségével rögzítik fel a burkolatot, amely tehát szálcement, kerámia vagy fém anyagú is lehet. A kettő közé kerül a hőszigetelés – igény szerinti vastagságban -, illetve ún. légrés is kialakul. Utóbbi az épület homlokzatának kiszellőztetését is szolgálja, ami a nyári felmelegedés ellen véd. Ez a szerkezet tehát mind a téli mind a nyári hővédelemben jó szolgálatot tesz, végső soron pedig az épület gazdaságos üzemeltetéséhez is hozzájárul.
Az átszellőztetett szerkezet továbbá például hasznos lehet a vizesedésre hajlamos falak kiszárítására, vagy például épületek hideg, északi falainak, esetleg csapóesőnek vagy más természeti behatásoknak jobban kitett épületrészek utólagos burkolataként.
Fa vagy mégsem?
Van, aki nem kedveli, ha egy anyag csak valamilyen hatású, pl. a fát utánozza. De aki eddig a fa mintázatú szálcement lapokkal találkozott, mindaddig nem vette észre, hogy nem valódi fa burkolattal áll szemben, amíg arra fel nem hívták a figyelmét. A megtévesztő látvány mellett ezek a lapok a fával ellentétben nem korhadnak, nem vetemednek, nem repedeznek és a festék sem pereg le róluk, ezért nem kell a karbantartással törődni, ráadásul nem éghetők.
Egy sor hasznos tulajdonságon túl az 1 cm vastagságú burkolat a fa szépségét hozza, és mivel a szálcement teljesen természetes anyag, így az a vád sem érheti, hogy mű.
És ha már a felületnél tartunk, szinte minden burkolat esetén gondolkodhatunk sima, homogén felületekben, rusztikus vagy éppen 3D-s megjelenésben, nagyobb és kisebb táblás kialakításokban, vízszintes vagy függőleges táblakiosztásban, vagy akár egyedi elemek, sokszögek felhasználásában és persze az adott anyagtól függően számtalan színben. Érdekesség, hogy mára a kerámia, azaz a tégla anyagából készülő burkolatok a földszíneken túl sokféle minimalista és közkedvelt színben elérhető. Éppen a szálcement anyagokra jellemző szürkék, barnák, feketék és pasztellszínek pedig mára kiegészültek a kerámiára inkább jellemző melegebb színekkel is. A fémek estén is hasonló „sokszínűséget” tapasztalhatunk. Pontosan ezért és pl. a szálcement anyagok darabolhatóságának vagy független fugakiosztásának köszönhetően az építész a tervezés során szinte a korlátlan szabadságot élvezheti.
Termékinformációk: https://crlt-solution.hu/homlokzat/