Hírek

Az energiaellátással kapcsolatosan tapasztalható bizonytalanság, és az egyre növekvő energiaárak a társadalom jelentős részének irányította a figyelmét egy, a szakembereket már régóta megosztó kérdésre. Szükséges-e az épületek fő fűtési rendszere mellé tartalék-fűtést kiépíteni? Nézzük, mi szól ellene és mellette?

Ha építkezőként nem csak bizonyos döntési pontokon szeretnénk a folyamatban részt venni, találkozni építésszel, kivitelezővel, hatósággal, hanem éppen hogy szeretnénk minden, jövőbeli otthonunk lényeges pontja esetén érdemi döntést hozni, akkor egyszerre van könnyű és nehéz dolgunk. A világhálón fellelhető információk özönében nem mindig könnyű eligazodni. Szerkezetkész családi ház építésére alkalmas építőanyagok egyik legnagyobb hazai gyártója, a Leier szakértőivel csokorba szedtünk néhány összefüggést.
Fókuszban ezúttal a falazat és annak anyaga.

A 70-es években a családi házak homlokzatának igazán semmilyen különleges követelménynek nem kellett megfelelni. Talán csak annak, hogy a rendelkezésre álló kőporos felületképzés kicsit más legyen, mint a szomszédé.
A 90-es évek végén aztán megjelentek a homlokzatszigetelő rendszerek, és velük együtt a több száz elérhető homlokzati szín is. Valljuk be, hogy az átlag családi házas építtető a megjelenésre koncentrált: milyen szín, esetleg milyen burkolat legyen az épületen. Pedig egy homlokzatnak az esztétikán túl számos funkciója is van: hőszigetel, véd az időjárástól, a tűztől, zajoktól és a külső behatásoktól.

Ma is sokan hisznek helytelenül abban, hogy egy ablak vagy tetőtéri ablak minőségének meghatározásában csak az üvegrétegek száma mérvadó. Ezzel szemben a tény, hogy egy nyílászáró minőségét mindig több komponens és tulajdonság komplex összessége adja. Vegyünk egy példát, a Roto előszerelt tetőablakait.

Az újrahasznosításból származó, és így környezetbarát, építésre használható anyagra ma még talán többen fenntartással gondolnak – legtöbbször ok nélkül. E környezetkímélő anyagok esetén az ellenérvek között a biztos nem olyan masszív, nem olyan tartós kijelentések jelennek meg, vagy valamiben kompromisszumot kell kötni akár a kényelmünk, komfortérzetünk rovására. A Leier Durisol építőanyagok azonban rácáfolnak a sztereotípiákra.

A hőszigetelés azonnal megtérülő befektetés, ám ennek ellenére – és a 2021-től szigorodó épületenergetikai szabályozás dacára – az építkezők, felújítók ritkán tekintenek rá beruházásként; inkább egyike a kipipálandó feladatoknak a munkálatok listáján, amit lehetőleg minél olcsóbban kell „megúszni”. A hőszigetelést ráadásul számos tévhit övezi, amelyek elbizonytalanítják a lakástulajdonosokat a választásban és döntések meghozatalában. Ezek eloszlatására álljon itt néhány népszerű közvélekedés a tények tükrében, közérthető módon tálalva! A kisokos összeállításában a Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete szakemberei nyújtottak segítséget.

A hazai kivitelezési gyakorlat tapasztalata, hogy bár a magyar szabályozás részletesebb és sok területen szigorúbb, mint a többi uniós tagországban a homlokzati hőszigetelések tűzvédelmi kérdéseit illetően, mégis meglepően sok a hibás kivitelezés. Az előírások ismerete nagyon fontos, hiszen azok megszegése az egyre gyakoribb építéshelyi ellenőrzéseken az egész hőszigetelés nem megfelelt minősítését vonhatja maga után. A változó szabályozások nyomon követése komoly feladat.

Sokan nincsenek tisztában vele, hogy a téli hónapok során mekkora jelentősége van a háztetők hófogásának, pedig ezek a kis méretű tetőszerkezeti elemek nem csak óriási anyagi károktól, de komoly sérülésekkel járó balesetektől is megóvhatnak bennünket.